Jön a tavasz! Polimiktikus előjelzés Katától

Azt hiszem, kijelenthető, hogy idén már nem kell számolni a Balaton bejegesedésével. Ennek egyébként én is örülök, pedig tél elején mindig türelmetlenkedem, hogy mielőbb befagyjon, ám ilyenkor már csak azt várom, hogy mielőbb kiolvadjon.

Kalcitszemcsés, zöld

Amikor a télen először tolta le a szél a jeget, a régi lemez még megmaradt a Fűzfői-öbölben és az akarattyai Bercsényi strandon, majd a nyílt rész újra beállt, de csak vékonyan, és már azt is összetörte a szél február 8-án.

Persze most végig csak a keleti medencéről beszélek majd, és azért írok erről hosszan, hogy ezek alapján kijelenthessem: a Balaton idén hideg polimiktikus típusba sorolható (Amikor nem fagy be, olyankor meleg polimiktikus).

Leírom röviden mi ez. Megpróbálom érdekesen. 🙂

Az összes tó három típusba sorolható: vagy soha nem keverednek fel teljes mélységükben (amiktikusak), vagy a keveredés csak a víztest egy részére korlátozódik (meromiktikusak), vagy különböző rendszerességgel teljesen felkeverednek (holomiktikusak).

A magyarországi tavak elsöprő többsége sekély, és emiatt polimiktikus, szóval hol így, hol úgy keveredik. A polimiktikus tavakra pedig általában az a jellemző, hogy évente több mint kétszer keverednek fel teljes mélységükben. Ennek két oka lehet: vagy nagyon sekélyek, vagy igen erősen kitettek a szélhatásnak.

A hideg polimiktikus tavak az év egy részében be vannak fagyva, ami idén a Balatonon nagyszerűen megvalósult. Nyárra kiolvadnak, de sekélységük miatt a viharok időről-időre fenékig felkeverik őket, megtörve a kialakulni készülő rétegzettséget. Rétegzettség alatt azt értjük, hogy míg nyáron felül van a meleg víz, és alul a hideg, addig télen ez fordítva van. (Persze nemcsak két réteg alakul ki, de ez így most egyszerűbb). És ezek a hőmérsékleti rétegek csodálatosan kimérhetőek. Ezt érezzük például amikor nyílt vízen úszunk, és a lábunk leér a jóval hidegebb részbe.

A hőmérsékleti rétegzettség azért fontos, mert olyan erősen tud kialakulni (na, nem a Balatonnál), hogy a szél csak e felsőbb, melegebb réteget tudja megkeverni, mert az alsóbb, hidegebb réteg annyival sűrűbb, hogy nem boldogul vele. Mindez persze főleg az élőlények szempontjából érdekes. Ennyit röviden erről.

És… Ami még a legjobb a tavaszban a Tónál, hogy ilyenkor tengerkék tud lenni, hogy aztán nyáron megmutathassa az ő igazi egyedi zöld színét, amit mindenki imád (merthogy minden tenger tengerkék, az nem olyan különleges ;)). Ugyanis a Balaton meszes alapkőzeten terül el, az iszapja is tele van kalcitszemcsékkel. A mészszemcsék jelenléte okozza a Balaton jellegzetes, nyári „balatonzöld” színét, és tavasszal, amikor a mészszemcsék biogén kiválása kevéssé intenzív, olyankor tengerkék a víz. (A fitoplankton jelentős mennyiségű biogén meszet termel, mely nem az algaszervezetek felületén akkumulálódik, hanem a nyíltvízben gyorsan ülepedő biogén mészkristályok formájában jelenik meg, de tavasszal még nincs sok fitoplankton a vízben, és az alacsony hőmérséklet miatt egyébként is minden folyamat lassúbb.)

Szóval. Várom már nagyon a napsütést és a kék vizet, hogy aztán annál jobban örülhessünk a zöld víznek.

És egy rövid helyzetjelentés a partról: a fűzfák még nem rügyeznek.

Kovács Kata

(A szerző a téma doktorandusza – a szerk.)

1 hozzászólás

  • By richárd, 2011. február 17. csütörtök @ 21:24

    Érdekes volt 🙂 – de komolyan, régóta foglalkoztatott mitől zöld? Köszünjük!

Egyéb linkek ehhez a bejegyzéshez:

RSS feed for comments on this post. TrackBack URI

Leave a comment

Önnek be kell jelentkeznie ahhoz, hogy kommentelhessen.

Impresszum