Túróscsusza túra – kicsit másképp
Most, hogy a gép előtt ülök az íróasztalomnál, és jobban belegondolok, mennyi minden megváltozott az életemben az elmúlt három hétben, a legutóbbi túróscsusza túra óta. Egy héttel elhalasztottuk az Apák Napját, és ma elugrottunk megnézni a Shantit, s ha már arra jártunk, hát benéztünk a Szúnyogszigetre is. Ezúttal szárazon közelítettünk, mert fő a fokozatosság.
Hogy stílszerű legyek, erős északi, észak-nyugati szélben zajlott a mai túra a Velencei tónál, olykor durva befújásokkal, hogy a pincérek néha ketten kapaszkodtak a nyitott napernyőke, merthogy erősen tűzött a nap. Egyszóval gyönyörű vitorlázó idő volt. A terv azonban mindössze annyi volt, hogy megnézzük a tavat, a hajót, és a csárdát. Magamnak három hetes pihenést írtam elő, orvosi egyetértéssel, így csak – ha za égiek is úgy akarják, csak a jövő héten futunk kis ismét az agárdi kikötőből… 🙂
Déltájban érkeztünk, még voltak szabad asztalok, de gyorsan megtelt a csárdaudvar. Pedig a Napad nem járt, csak autósok, és bringások érkeztek éhüket enyhíteni, sehol egy gyerekcsoport, vagy paplantúra különítmény :). Leteszteltük a halászlevet, annak is a vegyes változatát, pompás volt. Aztán természetesen csusza – fél adag. Odafelé a földútban végződő Ho Shi Min üsvényen, visszafelé Pákozdon át vettük az irányt Agárdnak.
A klubban alig lézengtek, ami elég meglepő volt, hiszen elképesztően jó idő volt. Igaz addigra, úgy 2 óra tájban már legalább 4-es alapszél fújt, hosszú, 5-ös befújásokkal. A szörfösök csak úgy epültek a kikötő előtt, néhány laser volt a vízen, Zsombor és Bence kíséretében, de ők is kifelé vették az irányt, amíg matattunk a hajón. A Sahntit áttették egy másik helyre, gondosan kikötötték, András ismét nem okzozott csalódást.
Magamban jót mosolyogtam, mikor Zsófival telefonon megvitattuk az aktuális időjárást, hogy ezúttal természetesen északi, észak-nyugati szél fújt. Na meglátjuk legközelebb mit dob ki a gép, de akármi is lesz, megoldjuk. Azt hiszem nem igen van már olyan szélirány, amt még ne próbáltunk volna.
Szóval sokminden megváltozott, de a tó, a hajó a helyén van, és várja az újabb és újabb alkalmakat. Így vagyok ezzel én is.
3 hozzászólás
Egyéb linkek ehhez a bejegyzéshez:
RSS feed for comments on this post. TrackBack URI
Leave a comment
Önnek be kell jelentkeznie ahhoz, hogy kommentelhessen.
By Kata, 2011. június 26. vasárnap @ 10:25
Sziasztok! Hát igen, tegnap túlerős szél volt. Aztán délutánra határozottan hideg is lett. Nem tudom, hogy Andrásék Alsóörsön vannak-e, de kitartás mindenkinek, reggel óta folyamatosan emelkedik a barométer, délutánra talán még a zoknit is le lehet venni, anélkül, hogy legémberedne a lábunk.
By andras, 2011. június 26. vasárnap @ 18:25
🙂 A zokni Alsóörsön nem került le, de a mosógép-beüzemelés, a meggy- és barackszedés, illetve a fűnyírás után jutott idő egy kis vittyantásra is. Igen élénk-erős volt a szél, kapaszkodni kellett, így magányosan. 😉
By richárd, 2011. június 27. hétfő @ 03:13
A zokni Balassagyarmaton sem került le, szép koraőszi időnk volt a hétvégén. Örülök, hogy ha magányosan is, de azért összejött egy vittyantás 🙂